Jó ideje tudjuk, hogy több ágazatban és iparágban súlyos a hiány jól képzett szakemberekből. Egy-egy kieső felsővezető helyett szerencsés esetben beállítható interim menedzser, de a középvezetői vagy az alatti szintről távozó kék- és fehérgallérosok gyakran űrt hagynak maguk után. Így aztán különösen fontos, hogy az önként távozóktól megkérdezzük, mi húzódik döntésük hátterében. Ha közvetlen vezetőjüket említik az első helyen, akkor ezt komolyan kell venni. Az exit interjúból muszáj tanulnunk, amíg nem késő.
 
Felmérésekből tudható, hogy sokan nem az alacsony fizetés vagy a szakmai feladatok nehézsége miatt választják az útilaput, hanem főnökük magatartása, viselkedése miatt. Ha egyébként elfogadhatóak a munkakörülmények, versenyképes a „csomag” (a juttatások összessége), a cég támogatja a szakmai fejlődést és a kollégák is jó hangulatú csapatot alkotnak, akkor a „menni vagy maradni” dilemmában valószínűleg a vezető megnyilvánulásai játsszák a legfontosabb szerepet. A vezetői attitűd. Erről a távozók – vérmérsékletüktől függően – rendszerint be is számolnak, úgyhogy igazán nem kell sötétben tapogatóznunk, ha a távozás okait firtatjuk.
 
A probléma nem iparág-specifikus, nem köthető az ország valamelyik földrajzi egységéhez: szinte mindenütt általános és megmutatkozik. A vezetői teljesítmény így kritikussá válik, mert döntően befolyásolja az emberi erőforrás alakulását egy-egy vállalatnál. A szakmai-emberi fejlődésben megrekedt, pöffeszkedő vagy arrogáns vezető olyan károkat képes okozni, amelyek következtében megcsappan a cég versenyképessége, a fellépő munkaerőhiány rugalmatlanná és a piaci kihívásokkal szemben sérülékennyé teszi a vállalatot.
 
Szerencsére ez fordítva is áll: ahol a jó vezetői készségeket és képességeket értéknek tekintik, ez megmutatkozik a cég teljesítményében is.
 
Mindebből viszonylag könnyű következtetéseket levonni, de annál nehezebb érvényt szerezni a vezetői magatartás javítására irányuló szándéknak. Hányszor tapasztaljuk, amikor bemutatunk egy-egy jelöltet, hogy az elutasítás mellett nem tudnak érdemi (szakmai) kifogásokat felhozni. Ami leginkább zavarja a választásban a cég képviselőjét (legyen az felsővezető vagy HR igazgató), az a saját egója. „Túlképzett” – halljuk ilyenkor, vagy esetleg azt, hogy a jelölt anyagi elvárásai indokolatlanul magasak.  
 

Megoldás lehet, ha a vezetőt fejlesztő tréningre küldik. Például úgy, hogy egy csapatépítő tréningen a kollégáktól azt a visszajelzést kapja: neki magának kellene coach-ot fogadnia vagy egy tanácsadót választania maga mellé. Akár egy interim menedzsert, akire hallgat, és aki segít neki visszanyerni munkatársai bizalmát és együttműködési hajlandóságát.   






Oszd meg másokkal is!

További cikkek


Elkerülhető hibák (3. rész)

Elkerülhető hibák (3. rész)

Elkerülhető hibák (3. rész) Egy újabb hiba, amit sokan elkövetnek, pedig megelőzhető lenne: a hízelgés. Travis Bradberry az elkerülhető hibák és tévedések közé sorolja azt is, amikor valaki hízeleg a főnökének. Pedig ...

Tovább
Félelmetes szavak

Félelmetes szavak

Félelmetes szavak Ha kimondjuk, megijedünk tőle mi magunk is. Még hogy válság…? Az interim menedzserre sohasem akkor van szükség, amikor szárnyal a cég, ömlik be a rengeteg megrendelés, a szervezet rugalmasan megold ...

Tovább
A Kezdeményező, az Építkező, a Gondoskodó és a Romboló

A Kezdeményező, az Építkező, a Gondoskodó és a Romboló

A Kezdeményező, az Építkező, a Gondoskodó és a Romboló – a vezetés ciklusa a szervezetbenSabine Chalmers kiválóan ábrázolta a szétzilálás – megújulás – jobbítás folyamatát, ez késztetett rá, hogy tovább ...

Tovább

Kellő szakmai alázat

Elhangzik időnként, hogy erre lenne szükség. Az interim menedzserek esetében ez nem is kérdés: ők jól ismerik a fogalmat, és mindennapi tevékenységük közben gyakorolják is. Egy valós példa a közelmúltból, több ...

Tovább
A boldog dolgozó

A boldog dolgozó

Forrás: https://www.ted.com/talks/michael_c_bush_this_is_what_makes_employees_happy_at_work?utm_campaign=tedspread&utm_medium=referral&utm_source=tedcomshare ...

Tovább
Nevén nevezve a dolgot

Nevén nevezve a dolgot

Nevén nevezve a dolgot Általában hasznos kertelés nélkül kimondani, mi a helyzet, mert (Illyés Gyulával szólva) “növeli, ki elfödi bajt”. Az üzleti életben is? Szinte sohasem történik meg, hogy az ügyfél azt ...

Tovább