Kiszorítja-e az embert a munka világából a mesterséges intelligencia?



A jövőben életünk minden területén meghatározó szerep jut majd a mesterséges intelligenciának – mondja Simon Kemp, a londoni Kepios cég ügyvezető igazgatója. Két eltérő dimenziója van ennek a befolyásnak: az üzleti életben másképp és jobban fogunk csinálni mindent, mint korábban. Hatékonyan: jobban csináljuk a dolgokat (kisebb ráfordítással jobb eredményeket érünk el); és eredményesebben: jobb dolgokat fogunk csinálni (jobb eredményeket fogunk elérni új vagy megújult módszerek, tevékenység révén). Ez az intelligencia alkalmazásának két eltérő alkalmazásán múlik. Logika (bal agyfélteke) kontra képzelet (jobb agyfélteke). Kétféle gondolkodásmód.

Manapság a mesterséges intelligencia-alkalmazások zöme még a bal agyféltekés gondolkodást reprodukálja. Eddig nem volt tényleges kreativitás a mesterséges intelligencia-alkalmazásokban. A kreativitás: képzelőerő és eredeti gondolatok alkalmazása valami új létrehozása érdekében.  Ma még a legkreatívabb mesterséges intelligencia-alkalmazások is csupán valami már létező téma újabb változatai. Ismétlődés (iteráció) kontra innováció. A bal agyféltekés mesterséges intelligencia-alkalmazások előtt világosan látható kereskedelmi lehetőségek állnak. Ezek a „jobban csinálni a dolgokat” kategóriába esnek, nem pedig a „jobb dolgokat csinálni” kategóriába. Vagyis egyelőre nem használják ki a mesterséges intelligenciában rejlő hatalmas kreatív lehetőségeket, amelyek abból fakadnak, hogy a mesterséges intelligencia másképp gondolkodik, mint az ember.  (folyt. köv.)

Mesterséges intelligencia kreativitási szintjei:

  1. Imitáció (utánzás): meglévő kreatív eredmények megismétlése
  2. Iteráció, azaz a már létező kreatív eredmények újragondolása és továbbfejlesztése emberi alapötlet alapján (az „új Rembrandtok” és „új Mozartok” létrejötte)
  3. Inspiráció, amikor egy algoritmus eredeti módon járul hozzá kreatív tevékenységekhez, emberi alapötlet alapján
  4. Invenció (kitaláció, feltalálás): teljesen új kreatív gondolatok, ötletek létrehozása emberi alapötlet alapján.
  5. Independencia (függetlenség): amikor a mesterséges intelligencia teljesen új kreatív gondolatokat, ötleteket hoz létre nem emberi alapötlet alapján.

Nyilvánvalóan az ötödik szint a legizgalmasabb: az algoritmus emberi alapötlet nélkül hoz létre valami új kreatív eredményt.  Jelenleg a haladás az inspiráció szintjéig jutott el. Amikor a mesterséges intelligencia fejlesztése eljut majd a negyedik és ötödik szintre, vagyis a jobb agyféltekés működés algoritmikus leképezésére, akkor várhatóak igazán fantasztikus újdonságok. Ez lesz majd a valódi (gépi) kreativitás korszaka. Az ehhez vezető út: megváltoztatni azt a módot, ahogyan a brief-et megadjuk.  Jelenleg a brief arról szól, milyen eredményt várunk el a kreatív munka végén.  Hasonlattal élve: manapság, amikor orvoshoz megyünk, kérjük, írjon fel nekünk egy bizonyos gyógyszert, ahelyett, hogy azt kérnénk, diagnosztizálja a betegségünket. Vagyis: jobb kérdéseket kell feltennünk, nem pedig a már meglévőket ismételgetni, már létező válaszokat továbbfejleszteni kisebb-nagyobb mértékben. Példa a közelmúltból: két chat boxot arra kértek, kommunikáljanak egymással. Az történt, hogy a két chat box létrehozott egy új nyelvet erre, holott ez nem volt elvárás. Az algoritmus így válaszolt a brief-re. Szinte véletlenszerű, vagy baleset jellegű volt az eredmény.

Meg kell változtatni azt is, ahogyan értékeljük a mesterséges intelligenciák által előállított kreatív eredményeket. Ne úgy értékeljük őket, mint az emberi agy szüleményeit. Amit keresünk a mesterséges intelligencia kreatív teljesítményénél: ismerősség kontra eredetiség. Vagyis tetszik-e, ismerős-e nekem mint emberi lénynek az algoritmus által előállított kreatív eredmény. Pedig amit ténylegesen keresnünk kellene, az a valódi eredetiség, az igazi újdonság.

A kreativitás egy adott célt szolgál. Értjük az eredményt? Tetszik nekünk? Ez szubjektív, érzelmi alapú értékelés a „művészi” elvárások alapján. Ehelyett azt kell megvizsgálnunk, hogy az algoritmus által előállított eredmény elhozza-e azt, amire szükségünk van, amit akarunk. Objektív értékelés, amikor az előre meghatározott eredményhez, végcéloz (és a brief-hez) viszonyítva mérjük az előrehaladás mértékét. Jobb dolgok születnek, mint korábban, a mesterséges intelligencia alkalmazása előtt?  Ha pl. művészi teljesítményt kívánunk elérni mesterséges intelligencia alkalmazásával, akkor az eredmény inkább azokon a történteken múlik, amelyeket elmondunk, semmint a tervezett eredményen. Egy komputeres zenét szerző művész, David Cope, aki harminc éve használ algoritmusokat komponálásra, ezt így foglalta össze: „Az érzelmek, amelyek bennünk keletkeznek zenehallgatás közben, olyasvalamik, amit mi hozunk létre. Nincsenek alapvetően benne a kottában. Kinek-kinek az érzelmi beállítottságából, insight-jából fakadnak, a zene csak beindítja, előidézi az érzelmek keletkezési folyamatát, a zene a trigger”. Ami a lényeg: az érzelmi, szubjektív válaszunk a kreativitásra.

Felmerül a kérdés: mi a különbség a legkreatívabb törekvések és a kulturális ikonok között? Egyetlen szóval: az empátia. A képesség, hogy osztozunk mások érzéseiben. Amikor a kreativitás megihlet többek által átérzett emóciókat, vagyis előidézi az empatikus reakciókat, akkor ez jelentősen felerősödik. Az empátia segíthet nekünk azt megérteni, hogyan lehet másokban emóciókat kelteni a kreativitáson keresztül. Az emberek többsége szerint az empátia kizárólag emberi tulajdonság, amely emócióra és ösztönre épül. Viszont az empátiás reakciók eltérőek attól függően, hogy milyen kulturális környezetben jönnek létre, vagyis kiderül, hogy az empátia nagyrészt tanult reakció. Márpedig ha valamit meg lehet tanulni, akkor azt kódolni is lehet… Itt lép be a mesterséges empátia megjelenése mint várható fejlemény. Vagyis, egy napon azért veszítem el az állásomat, mert a helyemet átveszi egy mesterséges empátiára képes kreatív algoritmus? Aligha. Minden főnök tudja, hogyan töltse ki a beosztottai teljes munkaidejét. Vagyis az algoritmusok elvégezhetik a munkánk egy részét, de az ember kap majd más feladatot akkor. Mindössze csak annyit kell megtanulnunk, ha meg akarjuk tartani az állásunkat, hogyan tudunk erősebb érzelmeket generálni, mint a gépek.   







Oszd meg másokkal is!

További cikkek


Változásmenedzsment: ki a legjobb partner?

Mi a legjobb megoldás: egy interim menedzser, egy tanácsadó, vagy a cég saját belső erőforrása? Nagyon érdekes elemzés jelent meg Andrew MacAskill tollából az Executives Online blogjában. A szerző ...

Tovább
A légkört rongáló kolléga esete a jogásszal

A légkört rongáló kolléga esete a jogásszal

Azt írja a 24.hu hírportál, hogy egy amerikai jogász pert indított Indiana állam ellen. Ellenséges munkakörnyezet kialakítása miatt rúgták ki állásából, miután légfrissítőkkel rakta tele az irodát, ahol együtt dolgozott ...

Tovább
Izgalmas legyen…

Izgalmas legyen…

…és ne kelljen kilépnem a komfortzónámból – feleli S. T., amikor arról faggatjuk, milyen interim menedzsment megbízásra vágyik.

Tovább
Megéri-e?

Megéri-e?

Megéri-e?                   Otthagyni egy állást egy interim megbízásért? Ha kinőtted az állásodat és úgy érzed, a vállalatnál már nincs hová továbblépned, fontold meg, akarsz-e új fejezetet nyitni interim menedzserként. Sok előnnyel jár, de ...

Tovább
Mitől jó egy interim menedzser? (2. rész)

Mitől jó egy interim menedzser? (2. rész)

Időtálló megoldást jelent egy átmeneti helyzetre.

Tovább
Az év eleji fogadalmakról

Az év eleji fogadalmakról

Szürke ég tornyosodik fölénk, kásás-havas latyak spriccel a talpunk alatt, korán sötétedik, és még cudar hideg is van mellé… Kinek van kedve ilyenkor dolgozni?   Nem egyszerű, az biztos. Az ember azzal ...

Tovább